Már megint csak a szokásos hülyeségek.
Tegnap ebédnél a csajok az asztalukhoz invitáltak, és ott volt az előzőben említett szépség, ezúttal csupasz lábbal (legalábbis bokától lefelé), egy kecses magassarkú papucsban.
Hű, de gyönyörű, formás, ápolt lába van!
És épp mellettem ült. A keze is szép nagyon. Meg a bőre, a szája, a fogai, olyan kis vámpírosan hegyes a szemfoga, biztos izgalmas, ha beleharap valakibe...
És azok a fekete szemek...
Folyton kacarásztak, miközben dumáltak, ja igen, az ő neve Shaima.
Rafinált volt a hajtakarása, a fekete, csipkeszerűen áttört, mintás kendővel kötötte be, ezzel takart is meg nem is.
Jól ment a fehér hosszú ujjú póló-fekete ujjatlan felső kombinációhoz, meg a fekete, szűk nadrághoz.
Mintegy véletlenszerű oldalpillantásokkal csekkoltam időnként a látványosan domborodó melleit. A lábával egyszerűbb dolgom volt, evés közben nem volt feltűnő, hogy kicsit lefelé nézegetek. Hát, okozott nehéz pillanatokat.
Aztán egyszer Sara megkérdezte a nagy nevetgélések közepette, mi a véleményem Shaimáról.
Mondtam, hogy nagyon eleven és vidám, tetszik, hogy olyan sokat nevet. Azt mondták, szégyenlős. Mondtam, hogy nem úgy tűnik, persze arra értik, hogy azért szégyenlős, mert nem beszél velem, nem jó az angol nyelvtudása.
Persze ha őszintén elmondtam volna, hogy mit gondolok róla, azt alighanem eléggé rossz néven veszik, pedig igazából ez a valódi benyomásom, mivel mást nem nagyon tudtam eddig róla felfedezni. Mármint hogy nagyon szexis és izgató, szeretnék vele meztelenül enyelegni. Eh, mindig ez a képmutatás...
Este a hotelben, miközben elintéztem a fizetést a számlázós helyen, egy szőke lányt figyelgettem, ott notebookozott a pult mellett a fotelben.
Német vagy holland lehet, esetleg skandináv, olyan jellegű, kicsit fakó szőke, világos bőrű, semmi különös, szépnek nem mondható, viszont a szívemnek kedvesen kicsi a melle és ő is csupasz lábfejjel és egy vékonyka saruban üldögélt, és neki is nagyon szexi lába volt, bár teljesen más, mint Shaimának.
Rossz idők járnak így a nyár felé közeledve egy lábfétisisztára, egyre több a zavaróan érzéki látvány.
Elszemezgettünk egy darabig, nem gondoltam semmi különösre, azon kívül, hogy képzeletben pár perverz menetet lejátszottam vele, de ebből úgyse lehetne semmi, nyilván csak azt nézte, mit bámul még mindig ez a marha...
Tegnap Hébe nem jött, ma már volt szerencsére, szeretem a látványát, mikor mellettem ült, hirtelen kedvem támadt megtapasztalni a punciját az ujjammal belülről...
Utolsó nap bejött Shaima, ismét részesített formás lábujjai látványába, és állítólag azt mondta (merthogy angolul nem beszélt), hogy reméli, még jövök majd és elvihetném magammal Budapestre egyszer.
Persze ezt nem kell komolyan venni, lehet éppúgy valódi jelentés nélküli udvariassági gesztus, mint játékos évődés, melynek szintén nincs semmi jelentősége.
Hazafelé a reptéren egy ázsiai csajszi is ugyanazon a járaton jött. Mondjuk én odavagyok az ázsiaiakért, de azért vegyes benyomásom volt. A szeme és a haja nagyon szép volt, de némileg ápolatlan benyomást keltett, a körmein lekopott a körömlakk, a lábujjain is, amúgy se szeretem nagyon a lakkozott lábkörmöket valamiért.
Nem állhattam meg persze szemezés nélkül, de ezt megint nem szabad úgy értelmezni, mintha bármi esélyem is lenne nála.
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
reakciók