Cicus és Kandúr

2010.07.05. 20:48

 Böngészgetem az elhozott, fiatalkori emlékeket. 

Kedves Kandúrkám!

Ne haragudj, hogy ilyen későn írok.

Annyi tanulni valóm van naponta, hogy csak 3-4 órát tanulok. Hazaérek 4-kor és örülök, ha 8-ra befejezem a magolást.

Így nem sok szabadidőm van. De meg is van az eredménye, már két ötöst összehoztam a héten.

Azt vettem észre, hogy a tornatanárnőm nem nagyon kedvel azóta, amióta megmondtam neki, hogy nem fogok játszani az iskola csapatában.

Valahonnan megtudta, hogy kéziztem a suliban egy évig. Biztos az a bolond Imre (a volt tornatanárom) írta meg neki. Semmi kedvem ez az egyik, a másik pedig, hogy szombat, vasárnap is be kellene járni, ami a mi szempontunkból sem lenne valami előnyös.

Voltam fogorvosnál a Ruhagyárba. Kinlodtam egy fél órát amire nagy nehezen betömte a fogamat, de amint olvasod ebbe se haltam bele.

Sajnos pénteken a 6:57-es busszal kimegyünk a mamához, ha van kedved, gyere ki, ha nem tudsz, vasárnap gyere. Hazajövök a 3-as busszal.

Amit most gyorsan lekapartam az részben jó és szép, csak nagyon hiányzol, Kandúrkám.

Türelmetlenül várlak!

A te egyetlen

Cicusod.

u.i. Ne haragudj a rövid és csúnya irásomért, de a vonatban irtam a levelet.

 

1988 nyara. 22 éves leszek, második évem a Kandón, persze szünidőben otthon vagyok, biciklizgetek összevissza a városban a Schwinn-Csepel félversennyel. Bambulok, nézem a csajokat. Hopp, hát ő kicsoda? Még nem láttam.

Alacsony, telt, göndör, dús, szőke haj, cicás arc. De milyen telt! Lenge kis felső, csak úgy feszítik elől a mellek, látványosan, apró sortban kemény, kerek kis fenék, kicsit fura, kifelé álló lábfejekkel jár, pici fehér vászoncipőben.

Bámulom és sóhajtok, ő is idenéz, összeakad a szemünk. Hmmm...

Hajtok tovább, de úgy veszem az irányt, hogy pár utcányi körözés után ismét útjába kerüljek. Észrevesz, megnéz, elmosolyodik. Szívdobogás, és nem a bringázástól.

Tűnődöm, mérlegelek... mit is kéne tenni? Hogyan szólítsam meg?

Egyelőre túlzottan is sokáig tipródtam, eltűnt. A francba...

Másnap már célzottan azon az útvonalon tekerek. Fel is tűnik, már messziről néz és elmosolyodik megint. Édes kis jószág a gömbölyded, gödröcskés arcával... na meg azok a mellek... nem vagyok nagymellmániás, de ebben a kategóriában közel tökéletes... Biztos már elég nagy rajongótábora lehet.

De még mindig kétségbeesetten agyalok, mivel lehetne elkezdeni az ismerkedést úgy, hogy ne kapjak kosarat.

Végül harmadnap, egy szűk, kertek alatti utcán az áruház felé mellészegődök, leugrok a bringáról, ő várakozó mosollyal néz, kicsit szégyenlősen, alulról fölfelé. Nem tudom, mit nyögtem ki akkor, talán megkérdeztem, hogy gyakran jár-e erre, meg hogy elkísérhetem-e, nyitottan reagált, de jókislányos visszafogottsággal.

Visszafelé az áruházból is mellette megyek, döcögős a beszélgetés, mikor hazaér a közeli lakótelepre, megkérdezem, lenne-e kedve még találkozgatni. Lenne.

Megbeszéljük a másnapot, akkor már legalább nem vásárlóút lesz.

Randi, beszélgetés, valahogy előjön a téma, hány éves is vagy? Óh, elmúltam 14, ősszel megyek Kaposvárra a szakmunkásképzőbe, mondja vigyorogva.

Nagyot nyelek... esküszöm, minimum 17-nek néztem... és most mi legyen?

(Így mai fejjel úgy tudom, a szex vele már bűncselekménynek minősül, mivel én 18 éve feletti voltam, nem tudom, akkor is volt-e ilyen törvény, gondolom, igen, bár ezzel ott egyáltalán nem foglalkoztam, inkább azért ingadoztam, szabad-e egy ilyen fiatal lánnyal bármit is kezdeményeznem, nehogy érzelmileg valami rosszat tegyek vele).

Aztán úgy döntök, nem fogok ezen aggódni. Majd vigyázok. Beszélgetünk, sétálunk... nem lesz könnyű találkozgatni, nagyon rövid pórázra fogják a szülei, bizonyos szempontból érthető, mert igen kívánatos prédának látszik, a szülők meg egyszerű melósok, meglehetősen egysíkú, konzervatív értékrenddel, bár némi túlzás azért érezhető.

El akarom hívni moziba szombatra. Ez se problémamentes. A filmnek 10 előtt van vége, neki meg elvileg 9-re mindenáron haza kéne mennie. Végül sikerül kikönyörögni a kivételt, de legkésőbb 10-re!

Moziban csókolózunk először. Nekem akkor már lassan három éve senkim nem volt. Egyáltalán. Utoljára még gimi utolsó évében, érettségi után, vele se volt szex, csak csókolózás, de az sok és jó, csak hát...

Féltem, hogy 22 éves létemre ügyefogyottnak tűnök majd. Érezhető, hogy A. nem kezdő a csókolózásban, fürge kis nyelve lágyan furakszik a számba és élvezettel forgolódik benn... Felizgat, alaposan, lüktetve feszül a farkam a nadrágban, óvatosan elkezdem a mellét simogatni a blúzon keresztül, nem tiltakozik, csak a fülembe súgja: "Ne itt... tudok egy jó helyet..." és kikászálódunk a sötétben, lemegyünk a recsegős karzatlépcsőn , kézenfogva, izzad a tenyerünk. Beülünk a Trabantba, a kisvasút állomása felé irányít. Ott van egy félreeső földesút, a trafóház jól takar, bokrok, fák, köröskörül. Micsoda tapasztalt a kis szendém, tán nem is olyan szende?

Hátrahajtom az üléseket, félig fekvő testhelyzet, csókolózunk tovább, kezem lassan kezdi kigombolni a blúzát.

"Várj, majd én..." kuncog és pillanatok alatt széttárja a blúzt, nem veti le csak kétoldalra hajtja, gyönyörű melleire a Hold fénye és a fák árnyékai vetnek kavargó, absztrakt mintát.

"Még nem mutattam meg senkinek..." suttogja, szeme ájtatosan lesütve, de szája sarkában ott az a kis kacér félmosoly. Hiszem is, nem is, de kit érdekel? Az a lényeg, hogy én még életemben nem láttam valódi, hús-vér női mellet, ráadásul ilyen büszkén kidomborodót...

Feszes, fehér halmok, nagy, barna udvarú bimbóval, ahogy hozzájuk érek, az izgalomtól megráncolódik és felmered a közepük, én nagyokat nyelve és dübörgő pulzussal simogatom, remegő ujjaimat ruganyosan engedi az apró, lágy, szőke pihékkel hintett bőr, hangom rekedt, fátyolos, ahogy elmondom, hogy még én se láttam senkiét, A. csiklandósan felkuncog, hitetlenkedve visszakérdez, de láthatólag tetszik, neki, hogy ő lehet az első.

Aztán elvesztem a fejem, csókolom, szopogatom, nyalom azokat az észbontó cickókat, A. hátrahajtott fejjel, csendben lihegve élvezi, sokáig tart, míg felemelkedek melléről, csókolózunk, közben továbbra is remegő kézzel simogatom a nyelvemtől nedves bimbóit, erekcióm sátorcölöpként mereszti fel a nadrágom sliccét, nem tudom, A. látja-e, most inkább passzívan kéjeleg.

Végtelenségig tudnám csinálni, de közeledik a tíz óra, kipirulva, ziláltan szedjük össze magunkat, beindítom a Trabit, a jellegzetes szabálytalan alapjárat alatt még egy gyors nyelvelés, aztán kitolatok, lehúzom az ablakot, mert alaposan bemelegedett a kocsi, míg hazaviszem, kis keze a combomon pihen, kicsit olyan birtokbavevősen. A ház előtt már nincs csókolózás, megláthatnak. Másnap strandra megyünk majd.

Vasárnap reggel találkozunk, jókedvű, viháncolós, lenge ruhában, kitrabizunk Gunarasba.

Keresünk egy jó helyet, lepakolunk, vetkőzés... hűűű, egyrészes fürdőruhában is nagyon látványos! Milyen helyes kis fehér, pici lábacskája van... khhm, és már elég szőrös lehet a puncija, mert valamennyire átsejlik... és azok a lenyűgöző mellek! Kölcsönös büszkeséggel vonulunk kézenfogva a medencéhez, én azért, hogy ilyen szexis, fiatal barátnőm van, ő meg nyilván a felnőtt, főiskolás fiúval mutatkozik szívesen.

Cseverészés az éppen ott lévő barátnőivel, látom, hogy szinte tüntetőleg hozzámbújik és elmarja a kezem, ők meg végigmérnek, meggusztálnak... nekem nincs ellenemre, mennyiekbe érzem magam a kis huncuttal, bár ez csak amolyan laza dolog, nem mondanám szerelemnek, egyszerűen annyira jó, hogy tetszem, hogy kellek neki, és hogy végre három év magány után épp egy ilyen szárnybontogató bombázó van velem. Igaz, a közös témák terén vannak hiányosságok, de utolsó szerelmemmel épp inkább az volt a baj, hogy bár kiválóan el tudtunk beszélgetni irodalomról, politikáról, filmről pszichológiáról, de mikor egyszer megpróbáltam megfogni a mellét, elég hűvösen reagált.

Jól elvoltunk egész nap, némi lopva történő csókolózással (sok az ember, megláthatják, mondta, és szülei nagy cirkuszt csapnak, ha megtudják).
Valamelyik nap csak úgy rövid beköszönésre elvittem hozzánk. Anyu vizslató tekintettel méregeti, látom rajta, hogy nem tetszik neki valami. Miután hazakísértem, elő is jön a farbával, összehúzott szemmel, kicsit felülről nézve (ami érdekes, mivel alacsonyabb nálam), feszes szájjal röviden csak annyit mond, hogy csak aztán vigyázzak, nehogy valami baj legyen. Kicsit ingerült vagyok, nem szeretem, ha beleszól. Amíg apu élt, nem tette volna, ő meg tudom, hogy még ha lett is volna valami ellenvetése, sokkal normálisabban adná elő.

Mindegy, tudom, hogy legalább máskor nem hozom fel.

A randik egyre nehezebbé válnak, jobbára csak este foglalkozhatunk egymással bensőségesebben, de nincs hová mennünk, hát azt az elborult ötletet találom ki, hogy beállunk a Trabival a garázsba és magunkra zárjuk az ajtót, így biztosítva az intimitást.

És egyre tovább megyünk, nemsokára a mellei csókolgatása közben már a nadrágját is kigombolom, semmi ellenkezés, csak a kis kacér félmosoly, először csak a bugyin keresztül simogatom a punciját, nagyon fura, szokatlan és kéjes érzés, az én kezem egy lány bugyiján, úristen, végre, de vajon hogy is kell ezt csinálni? Hol a csikló és hol a luk?

És tényleg ilyen nedvesnek kell lennie és ilyen minden nő puncijának a szaga?

Másnap már benyúlok a síkos redők közé, igyekszem felfedezni, A. türelmesen és odaadóan élvezi kezdő próbálkozásaimat, lehunyt szemmel, halkan nyögdécsel, liheg, én meg csókolom, szopom feszes melleit, nedves, csusszanó, cuppanó hangokkal ujjazom a lucskos kis pináját, nem zavarja, hogy a bugyija is csurom nedv lesz.

Hazakísérem és visszafelé az ujjaim szagolgatom, még friss rajta a punciszag. Fura. Egyszerre fanyar, erős, kissé tolakodó és már-már a visszahőkölésig sűrű szag, ugyanakkor nagyon izgató is, de kettős érzésem megmarad, nem tudok még mit kezdeni vele.

Legközelebb már ismerősként szívom be az illatát, amint készségesen kigombolja nadrágját nekem... ő se marad ezúttal tétlen, a farmeron keresztül dörzsölgeti ágaskodó farkam, el is megyek, kissé visszafogottan, nagy, nedves foltot hagyva a kék anyagon, amit kuncogva, látható büszkeséggel nézeget. Én sose kérdeztem meg, neki orgazmusa volt-e, így utólag azt gondolom, előfordult, de inkább csak amolyan petting volt ez, gyerekes mászkálás a tilosban, mint komoly, valódi szex.

Egyik nap azt találtam ki, menjünk a szőlőhegyi telkünkre. Volt ott egy kis faházunk, egy régi parasztágy, szék, asztal, de mégiscsak kényelmesebb, mint a Trabant a garázsban.

Elkérem hát a kulcsot anyutól, aki sötéten, fejcsóválva adta oda, csak vigyázz, fiam, csak vigyázz, mormolta. Jó, feleltem neki egy szemforgató sóhajjal, mert elegem volt ebből a drámázásból.

Kimentünk, kora délután. A. fürdőruhában volt, felült az ágyra, és azzal kezdte, hogy valami természetesen kacér és szexi mozdulattal lesimogatta a válláról az egyrészes fürdőruha pántját, majd derékig letolta, mellei ruganyosan pattantak ki a szövet szorítása alól.

Én csak bámultam, odaültem az ágy végére, gyönyörű volt fehér teste, gyakorlatilag egy szál bugyiméretű takarással csupán. "Istenem, de szép vagy" mondtam neki és ő elpirult, de látszott, nagyon is tisztában van vele. Végigfuttattam a szemem deréktól lefelé is formás kis lábán és arra gondoltam, milyen jó lenne megcsókolni a talpát, a lábujjait.

De vajon mit szólna hozzá?

"Nagyon szexis a lábad" suttogtam neki, mire felkuncogott. "igen?" kérdezett vissza felvont szemöldökkel, majd felemelte az egyiket és a szám elé, elég egyértelmű célzásként.

Nem is tudom, milyen érzés volt, de szinte elolvadtam, hogy egy 15 éves lány azt akarja, hogy csókolja meg a formás lábát? El se akartam hinni... gyengédem tenyerembe vettem, édes, formás, pici lábfejét és lassan, áhítattal csókolgatni kezdtem, hangtalanul kuncogott tovább, úgy tűnik, élvezte, mert felemelte a másikat is és a vállamra rakta, én meg szinte önkívületben hol az egyiket, hol a másikat jártam körbe nyelvemmel, be-bedugva lábujjai közé, végigfuttatva a sötétrózsaszín, vastagabb bőrű külső részeken, az ívelt, finom, halvány belső hajlaton, a lábfején fölfelé a bokájáig...

Kamaszkorom óta folyton visszatérő vágyam volt ez, és most tessék, ez a kis kéjenc madonna a rengeteg, szőke hajával és pajzán kék szemével maga kínálja föl ezt nekem...

A bejegyzés trackback címe:

https://arnyek.blog.hu/api/trackback/id/tr282131761

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

nehiddel 2010.07.05. 22:30:11

Ha Kádár ezeket a sorokat olvasná...:D
Irigyellek, sok perverz vágyam mellett az egyik, hogy egyszer visszamehesssek a 70-es, 80-as évekbe csajozni, milyenek voltak akkor a magyar lányok címmel.

Félszeg Árnyék · http://arnyek.blog.hu 2010.07.05. 23:55:43

@hiddel: Én meg a hippimozgalom meg a 68-as diákmegmozdulások idejére... állítólag akkor is nagyon adakozóak voltak a lányok... :D
De ez még nem perverzió :)

nehiddel 2010.07.06. 08:30:46

Ez nem a többim viszont az. :)

.bia · http://legyeneszed.blog.hu/ 2010.07.06. 15:35:27

Heh. Hát, oda már nem mentek vissza.:D Egyébként furcsa volt a "Trabant" szót olvasni a svéd vadász helyett.:D:D Strandolás után legalább volt beszédtéma a suliban..:D Biztos nagyon büszke volt, elvégre a korkülönbség valamennyire trófea. Ja és anyukád hogy tud lefelé nézni felfelé???? Hátrahajtotta a fejét??:D
Egyébként vicces ez az "úristen, merre van az az arra??".:D Na és, vigyáztál??:D

Félszeg Árnyék · http://arnyek.blog.hu 2010.07.06. 18:10:08

@.bia:
Trabi volt, bizony, méghozzá vad kanárisárga :)

Nem láttál még alacsonyabb embert olyan nézéssel nézni, mintha lenézne rád? Egy anya tud ilyet is, ha nagyon rosszalló akar lenni. :)

Vicces, vicces, de nekem akkor nagy felfedezés volt, elméletileg ugye tudtam, na de a gyakorlat azért egész más... :)

Nem volt szükség a vigyázásra, csak pettingeltünk. Aztán két év múlva folytattuk, belemenősebben, majd megírom azt is :)

.bia · http://legyeneszed.blog.hu/ 2010.07.06. 23:11:55

Vad.:D
De láttam, de az elég vicces.:D
süti beállítások módosítása