Ez szintén a már törölt erotikus blogon szerepelt, megtörtént velem a kilencvenes évek közepén. 

Még mikor a Zs.-vel közösen bérelt lakásba már nem vihettem, ezért nehéz idők jöttek, K. egyszer szólt, hogy a szobatársnője a nővérszállón elutazik pár napra, így nem lesz más náluk, eljöhetnék, ha ügyesen és magabiztosan surranunk be, nem fognak lekapcsolni a portán.

Ki is mentem hozzá a gyakorlatilag határos kisvárosba. Ahogy leszálltam a buszról, és a jeges utcán csúszkálva fölfelé indultam a hegyre, a sarkon erős péksüteményillat gomolygott ki egy pékségből. Az éjszakai műszak teljes erőbedobással dolgozott, a hőségben izzadó pékek fehér trikóban, fehér kötényben, fehér sapkában gyártották a zsemléket, croissan-okat, batyukat, és mindenféle ínycsiklandozó finomságot, a sülő tészta összetéveszthetetlen illata tömény és csábító volt.

Láttam, hogy egy kis helység ajtaja nyitva van, és ott közvetlenül is lehet vásárolni, gondoltam egyet és vettem egy nagy zacskóval a friss, még meleg croissant-ból, tudtam, hogy K. is örülni fog neki, és mivel várhatólag viharos éjszakánk lesz, reggelre jó ha van valami kis utánpótlás.

Sikerült bejutnom és K. ugyanolyan érzéki örömmel esett neki a süteménynek, ahogy a szexet is művelte. Gyors fürdés után alig ruhában, csak az olvasólámpa fényénél nézegettük egymást. Szemében most másfajta tekintet, kicsit felsőbbrendű, ajkán akár gonoszkodónak is nevezhető félmosoly. Hosszú, viseltes fehér pólójából kidomborodott formás melle, bimbói hetykén meredeztek.

„Vetkőzz le teljesen!” torokhangú, fojtott parancs volt, ellentmondást nem tűrő.

„Öö...oké” nyeltem nagyot, és vélhetően kissé ijedten néztem.

„Félsz?” kérdezte az egérre néző macska megtévesztően lágy és veszélyes módján.

„Kellene...?” Kockáztattam meg a viszontkérdezést, miközben ledobtam a ruháimat.

Nem válaszolt, csak megint az a torokhangú, elnyújtott, mindentudó nevetés.

„Ha..ha...ha” ördögi incselkedés költözött a tekintetébe „Az ágyra!” csattant az újabb ukáz.

Lefeküdtem, a megviselt, régi ágy felnyikordult alattam. Balra a fal, hátam mögött a radiátor, K. pedig az ágyra térdelt és az éjjeliszekrény fiókjából olyan rugalmas, hálós kötszereket szedett elő, melyeket sebkötözésnél vagy rögzítőpólyáknál használnak, és fölém térdel, a derekamra, leszorítva az ágyra..

„Félsz már?” Hajolt egész közel az arcomhoz, látóteremet kitöltötte szurokfekete, kitágult pupillája, melyben pokoli mélységeket láttam nyílni, testének, hajának, ágyékának nőstényillatát kitáguló orrcimpákkal szívtam magamba. Hihetetlenül szépnek és ígéretesen veszélyesnek látszott akkor, mint egy prédájával játszadozó nagymacska.

„Csak egy kicsit...” feleltem, és így is volt. Tudtam, hogy van benne szadista hajlam, tudtam, hogy néha igen szélsőséges tud lenni – és azt is tudtam, hogy én őrülten kívánom megtudni, mit akar velem tenni.

„Akkor jó...” felelte lassan „csukd be a szemed!” és az egyik rugalmas pólyával szorosan bekötötte a szemem.

Ezután csak a többi érzékemre hagyatkozhattam látásomtól megfosztva.

Éreztem súlyát, a bőre forróságát, ágyékán a sprőd, erős szőrzetet, ahogy a derekamnál a hasamhoz dörzsölődött, ahogy rajtam ült.

Hajának csiklandós cirógatását, ahogy rám hajolt, testének illatát, ízét

Erős ujjait, ahogy mindkét kezemet a fejem mögött összekötötte a rugalmas hálóval és a radiátorhoz csomózta. Aztán egyik lábamat az ágy bal, másikat a jobb lábához pányvázta ki ugyanígy. Most már moccanni se tudtam.

„Így már sokkal jobb!” Ismét az a mélyről jövő, elnyújtott, sötét kacaj. „És most szívem...” dorombolta vészjósló lágysággal, ami a nevetésénél is gonoszkodóbb volt „Azt csinálok veled, amit akarok...” az utolsó szavakat már csak súgta a fülembe, majd azzal zárta le, hogy a cimpámba harapott.

Ez váratlan és fájdalmas, egyszersmind izgató volt, de felhördültem a meglepetéstől.

Hallottam a szövet susogását, és elképzeltem, ahogy keresztbe nyúlva karjaival áthúzza fején a pólót (érdekes, ezt a mozdulatot szinte csak lányoktól láttam eddig, én például sose vetem így le), bekötött szemem elé vetítődött, ahogy ruganyos, kemény mellei kibuggyannak, izmos kis barna testén megvonaglanak a puha árnyékok.

A következő pillanatban haja ismét végigsúrolt, leheletét éreztem arcomon, nedves nyelv érintette meg az ajkamat egy pillanatra, mint ahogy a sirály lecsap a halra és már röppen is fel vele.

Fülemtől indulva egy hegyes köröm fájó és kéjes vonalat húzott lefelé a hasamig, majd vissza a másik fülemig... borzongtam, libabőrös lettem és apró rángások futottak végig rajtam, ágyékom elkezdett mozgolódni, vérrel telt a farkam.

Aztán puha, lágy ajkak tapadtak a számra, érzékien csókoltak, kinyitott számba játékosan surrant be a nyelve, itt-ott megérintve, majd hirtelen éles, ugyanakkor izgató fájdalmat éreztem, hegyes körmök csípését és kegyetlen szorítását a bal mellbimbómon, amitől elállt a lélegzetem hirtelen, és farkam keljfeljancsiként lökődött neki K. felettem térdelő testének.

Az elnyújtott nevetés ezúttal diadalmas volt, majd a nyakamba harapott és szívni kezdte az ütőér felett... elképzeltem, hogy esetleg vámpír lenne? Rögtön beugrott Coppola Draculája, mikor a buja bestiák Keanue Reveus-el üzekedtek az erdélyi várban, és akkor nem bántam volna, ha akár velem történik...

De nem, K. csak rájátszott (természetesen a filmet ő is ismerte), és nagyon jól csinálta, és közben élveteg kuncogással nyugtázta a kézzelfogható eredményt.

Még egyet csavart az ujjai közé szorított bimbón és elengedte, aztán összes körmével karistolni kezdett a vállamtól lefelé haladva, ahogy a macska köpörcöl, a fájdalom és kéj ismételt elegye tovább feszítette az idegeimet.

Éreztem, ahogy pózt vált és lelép az ágyról, feltehetően odatérdel mellém.

Úgy fél percig egyre növekvő feszültséggel vártam, mi fog történni.

Aztán megéreztem a leheletét a mellbimbóm felett. Őrjítő volt, nem ért hozzá, csak rálehelt. A meleg pára épp csak érezhető volt, de a tudat, hogy ajka és nyelve valahol ott van, felnagyította az ingert, bekötött szemem mögött nagyon jól el tudtam képzelni.

Aztán egy forró, nedves, egyszerre puha és érdes érintés hagyott rajta nedves foltot, összerándultam, annyira hatott rám ez a finom nyelvmoccanás. Ekkor hirtelen hideget éreztem, K. gyengéden fújdogálni kezdte a nedves, kemény mellbimbóm.

Közben valami sejtelmes érintést észleltem a farkam tövénél, körme hegyével itt-ott kis vonalkákat huzigált rajta.

Nem is tudom, pontosan emlékszem-e minderre, hiszen kegyetlenül rafinált izgatása, mely felváltva alkalmazta a gyengéden érzéki kényeztetést a fájdalomokozással, a várakoztatást a végsőkig felajzó stimulálással, a lágyat a keménnyel, a kedvességet a kegyetlenséggel olyan állapotba hozott, amikor az egész test és vele az agy is egy kifeszített, nagyfeszültségű idegháló mely csapdába ejti és gátolja a tudatos gondolkodást, az észlelést pedig puszta ösztönszinten végzi, a tudatos feldolgozás kihagyásával.

Persze azért működött a felettes én is, de leginkább arra kárhoztatva, hogy az érzékek észleléseit kiegészítse azokkal a képzetekkel, melyeket hozzá tud rendelni a vágyakból, a másikról megszerezett ismeretekből és az ilyen szituációkkal kapcsolatos esetleges tudásból származó előképekből.

Az arányok ilyenkor eltorzulnak, felborul a normális viszonyítási rendszer, gyenge, alig érezhető érintések is élesnek hatnak, vagy éppen máskor kellemetlenül fájdalmas ingerek válnak izgatóvá és fájdalom szempontjából sokkal elviselhetőbbé, sőt kívánatossá.

Külön fokozza az efféle élménytér-torzulást a vizuális ingerektől való megfosztás, ami azért is érdekes, mert én egyébként erősen vizuális típus vagyok, ezért is hat rám túlzottan a pornó.

K. folytatta erotikus praktikáit rajtam, körme végigsiklott a fölmeredő farkam alsó részén a tövétől a végéig, megint elfogott az egész testemre kiterjedő remegés, zihálásom felgyorsult, közben szája hol itt, hol ott tapadt testemre, felváltva hagyott nedves foltokat és kipirosodott harapásnyomokat, keze néha megmarkolta és teljesen hátrahúzta a bőrt a farkamon, máskor lenge mozdulatokkal épp csak érintve cirógatta körmeivel, már az önkívület határán vonaglottam, ahogy túlfeszített, de nem tette lehetővé, hogy elélvezzek, ha érezte, hogy már kezdődne az ejakuláció, mindig ügyesen megszorította a farkam, amitől lecsökkent az inger, ezt ismételgette pár percig, majd ismét kis szünet következett.

Hallottam, ahogy felkel az ágy mellől és ismét az ágyra térdel, de ezúttal sokkal sűrűbben, töményebben éreztem a nőiességének illatát, éreztem, ahogy lábai két oldalról közrefognak, a lekötözéstől már kissé zsibbadó kezemhez érnek, de még ez is szexis volt.

Ahogy a fejem felé fészkelődött, egyre intenzívebbé vált a fülledt, párás forróság arcom közelében, tudtam, hogy a combjai és ágyéka a számhoz közeledik.

„A nyelvedet...” hallottam kicsit távolabbról a fojtott parancsot, hiszen feje most az ellentétes oldalon volt.

Csak erre vártam, extázisban nyújtottam ki a nyelvem, fejem megemeltem kicsit, csatakos szőrzetet és puha, meleg, enyhén sós nedvességgel borított bársonyos bőrredőket érintettem vele. Végignyaltam, próbáltam pontosan feltérképezni, hogy reagál, betájoltam a fenék felfelé induló völgyét, az ánusz izmos gyűrűjét, a szeméremajkak, puha, lelógó redőit és a punci sikamlós, forró barlangját, végül az elől megbúvó kemény kis csiklót.

K. elégedett, nyögő sóhajokkal tudatta, hogy jól kezdtem hozzá, majd mozgásnak indult az ágyéka, hogy kinyújtott nyelvemen maga szabályozza a gyönyörét.

Miközben használta a nyelvem és szám, ismét érintést éreztem az eddig elhagyatottan álldogáló farkamon, ujja lágyan cirógatták fel-le, majd kontrasztként néha megszorítotték, vagy éppen körmei hegyét nyomta bele kissé...

Ez a kölcsönös játék hamarosan egyre hevesebbé vált, de míg a számat és nyelvemet sikálta puncijával, mely bőven ontotta a nedveket számba, arcomra, még ezalatt is képesnek tűnt tudatosan figyelni arra, hogy visszafogjon, de közben magas szinten tartsa a kéjt bennem, egy lépcsőfokra az elélvezéstől, de azt meg nem engedve. Úgy éreztem, hogy az egész ágyékom egy nagy, feszülő, kirobbanni készülő vulkán.

Aztán vonaglása már-már fájdalmas csapódásokká gyorsult arcomon, melyet az erős, drótszerű szőrzet egyre jobban dörzsölt, de a puncinedvek tocsogása számban, nyelvemen élvezetessé tette még ezt is, én is ziháló hörgéssel nyaltam-faltam, ahogy csak bírtam, míg egyre intenzívebb nyögései szinte levegőért kapkodó sikollyá fokozódva jelezték orgazmusát, mozgása görcsös lassú, heves rándulásokká vált. Aztán teljesen elengedte magát rám omlott, arcával a combomra feküdve, éreztem rajta szapora lihegését.

Én közben még mindig felgerjesztve bizseregtem, zúgott a fejem, a testem zsibongott, érzékeim követelték a folytatást, ahogy a combja közt, nedveitől lucskos arccal kikötözve hevertem, aprókat ránduló, leizzadt teste alatt.

És K. nem is hagyta ennyiben a dolgot. Miután pár perc alatt kicsit kipihegte magát, feltápászkodott rólam, de még mindig nem oldozott el, csak a szememről vette le a kötést.

Barna bőrén fénylettek az izzadtság cseppjei, szeme kicsit fátyolos, de arcára visszatérni látszott a felsőbbséges, ördögi incselkedés.

„Nem rossz...” jegyezte meg, és bal könyökére támaszkodva tenyerébe támasztotta állát, felülről nézett rám, jobb kezével pedig ismét a közben kissé petyhüdtebbé görbült, félrebillent, de még mindig lüktető farkamat marokra fogta, és négy ujjának hegyével gyors egymásutánban megérintete majd elengedte, mintha gyors futamokat játszana rajta (tangóharmonikázott a drága egyébként).

„Nos?” vonta fel az egyik szemöldkét mesterkélten hűvös megjátszással. „Folytassam?... Háát... nem is tudom, akarod-e igazán...” ingatta a fejét tettetett csalódással elkapva a kezét az ujjai közt amúgy épp ismét éledező farkamról.

„Igen, kérlek... folytasd” nyögtem kétségbeesetten, a vágytól agyoncsigázva.

„Biztos ez?” kérdezte kihívóan, miközben fájdalmasan keményen megszorította farkam a tövénél, még körmét is belévájta kicsit, láttam, ahogy ajkai szétnyílnak és fogait összeharapja, kicsit vicsorgósan, megkeményedő arckifejezéssel.

„Áááááhhh...” jajdultam fel, mert ez váratlanul fájdalmas volt „igen, biztos” morogtam, enyhe dühvel, amit a fájdalom és kéj ambivalens kettőse váltott ki.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.